Az Egyesült Államokban négy fertilitási mutató képzi a tenyészértékbecslés részét, köztük a CDCB (Council on Dairy Cattle Breeding) Ezek közül a tenyésztők számára a legismertebb a DPR, azaz a "lány újravemhesülés" (Daughter Pregnancy Rate). A másik három mutató: tehén vemhesülési arány (Cow Conception Rate – CCR), üsző vemhesülési arány (Heifer Conception Rate – HCR) és a korai első ellés (Early First Calving – EFC).
Amikor a US Holstein Egyesület bemutatja a tenyészértékbecslés eredményeit, ezt a négy mutatót egy Termékenységi Indexbe (Fertility Index – FI) kombinálja. A számítás képlete:
FI = (0,4 × DPR) + (0,4 × CCR) + (0,1 × HCR) + (0,1 × EFC).
Ennek az az oka, hogy a tenyésztők hajlamosak voltak csak egyetlen mutatóra (általában a DPR-re) összpontosítani, miközben a többi mutató figyelmen kívül maradt. A négy tulajdonság megfelelő arányú összevonásával mindegyik hozzájárulhat a szelekciós döntésekhez.

ÚJ TULAJDONSÁG
Április hónapban új eredményeket tettek közzé, és ennek keretében az Egyesült Államokban végrehajtották az ötéves bázisfrissítést is. Az eddigi (2015-ben született tehenek átlaga) helyett mostantól a 2020-ban született tehenek átlagát tekintik alapnak.
Ez a bázisfrissítés mutatja, hogy az elmúlt öt évben a genetikailag mért teljesítmények jelentősen javultak: átlagosan 340 kg tej, 20 kg zsír, 14 kg fehérje többletet, valamint 0,60 (PTAT)típus növekedést értek el.
A menedzsment tulajdonságok is látványosan fejlődtek.
Ami a termékenységi mutatókat illeti:

• a tehén vemhesülési arány (CCR) +0,5 egység javulást mutatott,
• az üsző vemhesülési arány (HCR) +1,0 egységgel javult,
• a korai első ellés (EFC) +2,0 egységgel nőtt,
• viszont a lány újravemhesülési arány (DPR) értéke –0,2 lett, ami meglepetést okozott.

Az elmúlt hetekben a szakmában élénk vita indult azzal kapcsolatban, hogy a DPR (lány újravemhesülés) már nem tükrözi pontosan az elmúlt években elért termékenységi fejlődést.
Kutatók megvizsgálták ezt, és megállapították, hogy a DPR számításában jelenleg feltételezett 50 napos önkéntes várakozási idő már nem megfelelő.
Az elmúlt 20 év során azonban a szokások sokat változtak, a teheneket nem mindig ugyanúgy kezelik tenyésztési szempontból. Ma már gyakori, hogy bizonyos teheneket/üszőket szexált spermával vagy húsmarhával termékenyítenek.
A kutatások azt mutatták ki, hogy hatékonyabb lenne egy olyan, testre szabott megközelítés, amely figyelembe veszi az állomány közti eltérő önkéntes várakozási időket, és ehhez igazított DPR értéket számít. A kutatás során egy új mutatót is bevezettek: az első termékenyítésig eltelt idő (First Service to Conception – FSC), amely átlagosan 62,64 nap volt.

NÉMETORSZÁG
Nem lenne még zavaróbb és bonyolultabb, ha egy ötödik termékenységi tulajdonságot is hozzáadnánk? Valójában számos ország már most is négy vagy több termékenységi mutatót alkalmaz. A különbség abban rejlik, hogy ezekben az országokban nem külön-külön publikálják az egyes tulajdonságok értékelését, hanem egy összesített termékenységi indexet közölnek. Németországban az üszők és tehenek termékenységi genetikai értékelése az RZR (Reproduktion – szaporodási index) formájában jelenik meg, amely öt különböző tulajdonságból áll:

1. Elléstől az első termékenyítésig eltelt napok száma,
2. Non-Return-Rate  arány üszőknél ( Az első inszeminálás után 56 napon belül történt-e termékenyítés)
3. Non-Return-Rate arány teheneknél,
4. Első eredményes termékenyítésig eltelt napok száma üszőknél,
5. Első eredményes termékenyítésig eltelt napok száma teheneknél.

Az RZR index súlyozása a következőképpen alakul:

10%-az elléstől az első termékenyítésig eltelt idő, a fennmaradő 90% az alábbi tulajdonságok között oszlik meg:

• 7,5% Non-Return-Rate  arány üszőknél,
• 37,5% Non-Return-Rate arány teheneknél,
• 7,5%  a vemhesülésig eltelt idő üszőknél,
• 37,5% a vemhesülésig eltelt idő teheneknél,

Az értékelés BLUP modell alapján történik, amely figyelembe veszi az összes fenti tulajdonságot.

KANADA
Valójában a Németországban használt BLUP modell nagyon hasonlít a kanadai rendszerhez. A kanadai genetikai értékelésben a lány fertilitási indexe hat különböző tulajdonságból áll. Ez csak egy kis része annak a többtényezős (16) szaporodásbiológiai teljesítménymodellnek, ami magába foglalja az ellés lefolyását és a termékenységet is. Ennek oka az, hogy ezek a jellemzők alacsony öröklődhetőségűek, és az ezekkel kapcsolatban álló tulajdonságokból származó adatok segítséget nyújthatnak a termékenység és egészségügyi mutatók pontosságának javításában.

A „vemhességi időtartamot ”például figyelembe veszik, mivel hosszabb vemhességi idő a borjú születési tömegének növekedésével járhat, ami ellési problémákhoz vezethet. Ezek viszont befolyásolhatják a tehén újravemhesülési esélyeit. Így az ellés lefolyása közvetve hatással van a termékenységre.

A kanadai értékelés végső eredménye három különálló indexérték formájában jelenik meg, melyek mindegyike 16 tulajdonság egy-egy részhalmazán alapul:

• utódok termékenysége (Daughter Fertility),
• ellés lefolyása/ellési képesség (Calving Ability),
• elléslefolyás (Calving Ease).

Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy az alacsony öröklődhetőségű tulajdonságok (mint a termékenység vagy az egészség) értékelése is pontosabb legyen a kapcsolódó jellemzők bevonásával.

6 TULAJDONSÁG
A kanadai genetikai értékelés szerint az üszők termékenységi indexe az alábbi súlyozású komponensekből áll:

• 11% életkor az első termékenyítéskor,
• 16% Újravemhesülési/visszaivarzási üszőknél,
• 8% idő az első termékenyítésig,
• 15% elléstől első termékenyítésig,
• 34% Újravemhesülési/visszaivarzási teheneknél,
• 16% első termékenyítéstől vemhesülésig eltelt idő.

Mivel minden ország más-más adatgyűjtési rendszert és eljárásokat alkalmaz, az értékelés módszerei és súlyozása eltérőek lehetnek, ezért is fontos a módszerek alapos ismerete, ha az adatokat nemzetközi szinten szeretnénk összehasonlítani.