A szarvasmarhák az embereknél sokkal alacsonyabb hőmérsékleten kerülnek a hőstressz állapotába, általában már 25 fokos hőmérséklet körül, de ez függ a tehén fiziológiai állapotától és termelési tulajdonságaitól is. A hőstressztől szenvedő egyedekre jellemző a csökkent tejtermelés, alacsonyabb vemhesülési ráta, rövidebb vemhességi idő, gyakoribb megbetegedés, sántaság, megnövekedett kiesés.

A 2000-es évek elején néhány tanulmány korrelációt mutatott a hőstressz és a termelési/reprodukciós paraméterek között. A korreláció -0,23 és -0,41 közötti mértékű volt. Ez azt jelenti, hogy a termelésre való extrém szelekció miatt a hőstresszre fokozottan érzékeny egyedek keletkeztek. Másrészről, a menedzsment tulajdonságokra való tenyésztéssel indirekt módon növelni lehet a hőstressz toleranciát.

Az ANAFIBJ kutatása alapján, ahogy a hőmérséklet 24 °C fölé emelkedik, az egyedek tejtermelése csökkenni kezd. A 33°C feletti hőmérsékletnél ez a csökkenés akár 2 kg/nap tejtermelés csökkenést is eredményezhet.

Az új olasz hőstressz index 2022 áprilisában jelent meg, célja a tejtermelés és az időjárási viszonyok közötti korreláció bemutatása. Az index 100-as bázisú, azaz a 100-nál nagyobb értékkel rendelkező bikák lányai képesek tolerálni a magas hőmérsékletet, a tejtermelés csökkenése nélkül.

A 105 hőstressz index értékkel rendelkező bikák utódai a legmelegebb periódus alatt több, mint 1 kg tejjel többet termelnek a 95 hőstressz index értékkel rendelkező bikák lányainál.

A hőstressz index:

• örökölhetősége 16 %
• negatívan korrelál a tejtermeléssel
• pozitív korrelációt mutat a szomatikus sejtszámmal, a masztitisz rezisztencia és a lány újravemhesülés indexekkel

A globális felmelegedésnek jelentős hatása van a tejtermelő telepek fenntarthatóságára, így kiemelten fontos a szelekció azon állatokra, melyek képesek tolerálni a magas hőmérsékletet, a tejtermelés csökkenése nélkül.